Áldott lehet- e Húsvét még napjainkban, illetve hogyan kapcsolódik Húsvét az ánuszhoz, a PRIDE felvonuláshoz, és főpásztorunk szelektív dörgedelmeihez?
Meglehetősen ünneprontó gondolataim támadtak a napokban, és mert éppen közeleg a húsvét, a legnagyobb keresztény ünnepünk, van némi lelkiismeretfurdalásom amiatt, hogy a kényszeres papírra vetés hatása, ami nálam nem ismer határokat, nem állít fel tabukat, de ledönti azokat, nos nehogy kellemetlen interakciót váltson ki az olvasómban a keresztény főünnepünk idején!
Sajnos, mint azt a napokban a TV és a hírcsatornák híreiből tudjuk, Főpásztorunk Ferenc Pápa mostanában sokat, és sajnos súlyosan betegeskedik! Aggódunk érte, ezekben a napokban magam is sokszor gondolok rá, és tiszta szívből, sok-sok erőt kívánva drukkolok neki.
És hogy miért is lesznek ünneprontó gondolatok a következők, azt rábízom az olvasóra. Én azzal, hogy ezeket leírom, nem akarok pálcát törni, és nincs szándékomban ítélkezni, de cselekednem kell, úgy érzem, hogy nem hallgathatok! Ha mégis az ítélkezés olvasható ki soraimból, azt tudja be az olvasó a harcos, és egyben szókimondó tollforgató stílusomnak. Mert igen, én harcosabb vagyok kereszténynek is, és embernek is azoknál, akik, ha arcon csapják őket odafordítják arcuk másik felét is!
„A stílus maga az ember” – mondta Georges-Louis Leclerc de Buffon 1753-ban, az akadémiai székfoglalójában. A francia természettudós szerint „a stílus nem más, mint a rend és a lendület, melyet az ember gondolataiba belevisz”.
Kezdem tehát azokkal a dolgokkal, melyek nálunk, Magyarországon éppen most vannak napirenden, de a világ másik felén is sarkos kérdésekként feszegetik őket. Mert mára a világ, az emberiség eljutott arra a pontra, amikor nem mehet el tovább szó nélkül a PRIDE, a Woke, az LMBTQ, és a Gender elméletek és ideológiák erőszakos térhódítási kísérletei mellett. Ők is harcosok! Harcolnak az általuk elképzelt és favorizált életforma elfogadtatásáért, úgy, hogy az évezredek óta, -sőt az emberiség fennállása óta -létező világrendet el is tipornák.
Eszembe jutott, hogy úgy tíz – tizenkét éve főpásztorunk nagypénteken a Via Crucis keresztútját követő misén, ahol a világ bűneit sorolta fel, és azokért ostorozta keresztény testvéreit, paptársait, nos ott elfelejtette megemlíteni azokat a keresztényeket, akiket egy másik vallás nevében ölnek ezerszám halomra.
Elfelejtett kiállni értünk keresztényekért, és elfelejtette kimondani, hogy ránk keresztényekre halálos veszély leselkedik onnan és azoktól, akiknek fiait, lányait és gyermekeit ő ,mint a katolikus egyház feje kvázi nap-mint nap „simogat”!
Sőt, szerinte a botránykeltő papok, érsekek és bíborosok nem abban hibásak, hogy pedofil, vagy homoszexuális beállítottságuk van, és olykor engednek a gonosz kísértésének, hanem abban hibásak, hogy botrányos és felháborító részükről kimondani, hogy a migráció nem egészséges és nem normális dolog, valamint a migráció, a kereszténység lefejezéséhez fog vezetni! Pedig oda fog vezeti, és ez papíron deklarálva is a van a Koránban. De mit is várhatnánk el a felvilágosult Jezsuitától? Szerinte, és más felvilágosult Jezsuita szerint teljesen normális, és vállalható a homoszexualitás léte, valamint normális dolog a fentiek artikulálása miatt a liberalizmus felmagasztalása, normális, és elfogadott dolog a demokrata kifejezés lealacsonyítása, és normális dolog minden olyan cselekedet, ami a nemzetállamok és a társadalmak megbontását feszegeti.
Mert mit várhatnánk el a társadalmaktól és az emberektől, ha nem ezt a trendet, ezt a divatot követni! Miért is ne, ha ez főpásztorunknak, Ferenc testvérünknek is megfelel!
Divat lett mára buzinak lenni! Divat ezzel kérkedni. Divat lett nem csak magatartásunkat is ekképp átalakítani, de magát a teljes testet, lelket, vagy csak éppen az ánuszunkat, ha az mi magunknak, vagy partnerünknek nem tetszik.
Igen a partnerünknek! Mert az ánusz korábban jószerivel csak nagyon ritkán és intim helyzetekben, testi szükségleteink elvégzése kapcsán jött szóba,- ha szóba jött, vagy szóba jöhetett egyáltalán! De ma már análbotoxot rendelhetnek szeretteiknek azok, akik szeretnék, ha a szexuális aktus során nagyobb befogadóképességgel bírjon partnerük. Azok is igényelhetik a szolgáltatást, akik a rendszeres szexuális élet miatt úgy érzik, már nem elég feszes a hátsójuk nyílása. De használhatnak vaginatojást, műpéniszt, művaginát! Bármit,… kutyát, macskát, disznót, lovat, kecskét, vagy éppen egy érett grapefruitot is! Nincs felső határ! Nem kell félni társadalmi megvetéstől, dehogy is! Még a pápa is kiállt ezek mellett!
Képet kaphatunk arról is, hogy milyen a szép, vagy a formás vagina, vagy melyik a legszebb formájú pénisz
Azt gondolná az ember, hogy nagycsütörtök üzenete arról szól, hogy az Úr asztalánál eltöltött vacsora egy közösség létrejöttének az eredője, ami abban jelenik meg, hogy mit adunk mi a másiknak annál a bizonyos közös asztalnál, mi az, amit odaadunk másoknak, amit felajánlunk önként, amiről örömmel lemondunk, aminek odaadása meleg és tiszta boldogságérzést okoz? Mert ezt kellene, hogy jelentse nagycsütörtök, és annak kapcsán a közösség, a nagy összetartozás, a nagy odaadások jelenléte.
Húsvétot megelőző napokban főleg nagyszombaton autó áradat van ország és világszerte. Az emberek tapossák, ölik egymást. Úgy tesznek, mintha ez a nap lenne az utolsó! Szemükben különös elszántság tükröződik, és valami démoni , valami olyan, ami első pillanatra felismerhető: taszítás! Sötét gyűlölet tükröződik a másik emberrel szemben!
Vásárolnak ész nélkül, de szó szerint mindent! Ádáz harc folyik parkolóhelyekért, pénztári sorban állásért!
Hol van,…látja itt valaki az áldott Húsvét szellemiségének csupán a szikráját is? Látja valaki a szenvedő Jézus fájdalmát, csak áttételesen is átérző embert?… mert én nem látom! Látom viszont a legújabb, az eddigieket is felülmúló farmertalálmányt, ami ugye a „tiszta térdű anya” nadrág után jön, ami a seggvillantós farmer alakjában mutatkozik meg, és az instant análsex bolondjainak készült!
Nos a kapocs itt van! A semmiben és mindenben hívők össznépi bujálkodásában, mert a pénz Istene mellett megjelent és egyre nagyobb teret foglal Szodoma és Gomora hedonista szellemisége.
szerző: Szabó Árpád