Február 14-hez a magyar nyelvterületen számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. A szokások jelentős része a párválasztással kapcsolatos, amelyek a babona szerint fiatal lányoknak segítettek abban, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy megtartsák szerelmüket. Ismertek azonban egyéb, például a mezőgazdasággal és az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések is.
Fotó: Fortepan
Először nézzük a Bálint-naphoz fűződő szerelmi hiedelmeket, babonákat. A nap a férjfogásról szólt, így ehhez kapcsolódik a legtöbb szokás is.
Eleink különféle szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.
Fotó: Pixabay
Úgy hitték, a kiszemelt férfi meghódításához nem kell mást tenni, mint megenni egy kilencmagú almát és a magokat óvatosan a fiú zsebébe csempészni, így a szerelem garantálva van, a fiatalember biztos bele fog szeretni a praktikát végző lányba.
Fotó: Pixabay
Ha ez valamiért mégsem működne, akkor a kiszemelt férfi lábnyomát ki kell szedni a hóból vagy a sárból és el kell ásni a küszöb alá. Ezután már csak a házba kell csalni az illetőt, aki a küszöbön átlépve nemsokára megkéri a lány kezét.
Ennek a kérdésnek a megválaszolására több módszer is létezett. Az egyik, hogy Bálint-nap előtti éjfélkor a lányok a temetőbe mentek, így megláthatták leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítették annak alakját.
A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
Fotó: sobors.hu
Egy másik hiedelem szerint meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
Fotó: Pixabay
Bálint-napon az eladósorban levő lányok az elsőként látott madárból is következtetéseket vontak le, kinek milyen férje lesz.
Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni, de nagyon boldog lesz.
Fotó: Pixabay
Ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz, viszont kevésbé boldog házasságban fog élni.
Úgy tartották aki Bálint-napon madárral álmodik, hamarosan férjhez fog menni.
A későbbi gyermekáldást is ezen a napon lehetett megjósolni. Félbe kell vágni egy almát és ahány magját meg tudták számolni, annyi gyereket várhatott a fiatalasszony.
Fotó: Pixabay
Annak, aki megtalálta élete párját, és biztos szeretne lenni a holtig tartó viszonzott hűségben és szerelemben, annak a következő babonát ajánljuk figyelmébe.
Fotó: Pixabay
Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Egy másik babona szerint a párnak egymás haja szálát kell belesütnie a tésztába, és ezt közösen kell megenniük. Ha ezt megteszik Bálint-napon örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel.
Fotó: reate.vista.comhu
Abban is hittek, ha valaki kilenc kútról vizet hoz, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.
A néphit szerint a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz, viszont Bálint napján nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
Naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.
Ezen a napon nyíltan szabad emlékezni az elmúlt szerelmekre.
Fotó: tundersziv.hu
A Bálint-napi időjárásból következtettek, milyen lesz a termés abban az évben. A népi időjóslás szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés.
Topolyán (község Szerbiában, Vajdaság középső részén) a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz sok tojás egész évben.
Fotó: energyshobby.hu
A gazdák tartottak attól, ha Báint-napon esik az eső, mert a hagyomány szerint ha esős az időjárás, akkor a kukoricán kívül másból nem lesz jó a termés.
Napkelte előtt termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt, és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.
A cserszegtomaji (Zala vármegye) gazdák Bálint napján még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől.
Fotó: Pixabay
Balatongyörökön (Zala vármegye) hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.
Bálint-nap reggelén sok helyen szenteltvizet cseppentettek az állatok itatóvizébe, hogy megmentsék őket a gonosz szellemektől.
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, meg a tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág.
Fotó: mynest.hu
Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a régi magyar hagyományt, hogy e napon „csíkot söpörnek”, vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak.
A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így szerencsés a fészekalj.
Fotó: csirkekeltető.hu
Gyümölcsfa csemetéket is ültettek ezen a napon, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményt aggattak.
A férfiak szerint az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered. Ezen a napon elkezdték metszeni a gyümölcsfákat és a szőlőt, párosítani az állatokat.
A néphit szerint ekkor tartják mennyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek.
Balmazújvárosban és Debrecenben (Hajdú-Bihar vármegye) úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
Fotó: turistammagazin.hu
A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni.
A mohácsi sokácok ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek vagy zsír nélkül főznek, a templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak.
Hőgyész (Tolna vármegye) kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől.
Szent Kereszt Plébánia Templom, Hőgyész Fotó: oroksegnapok.gov.hu
Az elekiek (Békés vármegye) azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész évben nem ültetnek aprójószágot.
A Felvidéken voltak olyan helyek, ahol Bálint napon az emberek megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.
A „nyavalyatörésben” szenvedő betegek gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet, hogy távol tartsák a betegséget.
Bálint-napi időjóslás
A hagyomány szerint ha a madarak csiripelése messzire elhallatszik, jó idő lesz.
A bácskai Feketicsen pedig úgy tartják, ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.
Fotó: madarinfo.hu
Tavaszvárás
Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz.
Fotó: Pixabay
A hangonyiak is (Borsod vármegye) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.
Február 14-ét a szerelmesek napjaként tájainkon csak 1990-től ünneplik, de a nap hagyományosan a farsangi esküvők idejére esik.
Fotó: Fortepan
Ma már e napra egyre többen csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merülnek a Bálint-naphoz kapcsolódó népszokások és hiedelmek. A párok – akik tehetik – együtt töltik ezt a napot és ajándékokkal lepik meg egymást.
