A magyar költő, ha szegre akasztja lantját, nem a lemondás, hanem a tiltakozás, a remény és a hűség hangján szól. „A szegre akasztott poéta dala” nem a vég, hanem a kezdet: a csendben is ott izzik a szabadság vágya, az igazság keresése, a haza iránti elkötelezettség. Mert a költő, még ha némaságra is ítéltetik, szívében hordozza a lángot, amelyet ősei gyújtottak, s amelyet utódai is őrizni fognak.
Az „Uzsorás dala” figyelmeztetés: a szabadság nem eladó, az igazság nem alku tárgya, a haza nem lehet a haszonelvűség martaléka. Aki a pillanatnyi előnyért eladja a jövőt, az nemcsak önmagát, de a közösséget is megfosztja a reménytől. A magyar történelem tanítja: csak az marad fenn, aki kiáll az igazságért, aki nem hajol meg a hatalom vagy a pénz előtt, hanem a közösség, a nemzet, a család, a hit és a jövő iránti elkötelezettséggel él.
A „Kilenc óra” nemcsak az idő múlását, hanem a felelősség óráját is jelenti. Minden nemzedéknek eljön a maga kilenc órája, amikor döntenie kell: megőrzi-e a szabadság lángját, kiáll-e az igazság mellett, megvédi-e a hazát mindenek felett. Ez a döntés nem könnyű, de a magyar költészet és történelem példái azt üzenik: a szabadságért, az igazságért, a hazáért élni és ha kell, meghalni is dicsőség.
E három művemben is vallom: a haza nem földrajzi fogalom, nem facebookos poszt, még csak nem is a mostanság divattá vált, már-már elnyűtt szóhasználat, a hazaféltés, hanem élő közösség, amelyet a múlt hősei, a jelen küzdői és a jövő reménységei együtt alkotnak. A haza védelme nemcsak jog, hanem kötelesség is: minden magyar felelős minden magyarért, minden tettünk, minden szavunk, minden áldozatunk a közös jövőt kell hogy építse.
A szabadság magyar értelmezése különleges: nem öncélú, nem a rendetlenség vagy az önzés szabadsága, hanem a közösség, a nemzet, a család, a hit és a jövő iránti elkötelezettség szabadsága. Olyan szabadság, amely csak akkor él, ha van, aki megvédi, ha van, aki kiáll érte, ha van, aki nem hajol meg a zsarnokság előtt, hanem igazsággal válaszol az erőszakra.
Ma is, amikor a világ új kihívások elé állít minket, emlékeznünk kell: a szabadság nem magától értetődő, az igazság nem mindig népszerű, a haza védelme pedig nem lehet másodlagos. Aki a szabadságot választja, az az igazságot és a hazát is választja. Aki a hazát védi, az a jövőt, a családot, a hitet, az életet védi.
Legyünk méltók őseink áldozatához! Őrizzük a szabadság lángját, álljunk ki az igazság mellett, és szeressük, védjük a hazát mindenek felett! Mert csak így lehetünk igazán szabadok, csak így lehetünk igazán magyarok.
Szabó Árpád
