A cigány népmese szerepét vizsgálják a Hagyományok Háza konferenciáján
Puvászta – Paramicsa – Mese – A cigány népmese a közművelődésben címmel rendez szakmai konferenciát szombaton a Hagyományok Háza; a rendezvényen a cigány mesemondás kulturális, pedagógiai és közművelődési szerepét vizsgálják.
A konferencia célja, hogy párbeszédet teremtsen kutatók, pedagógusok, mesemondók, kulturális szakemberek és a témában érdekelt közösségek között – áll a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, a háromnyelvű – beás, lovári és magyar – cím a cigány népmese sokszínűségére és a közös kulturális értékekre utal.
A konferencián néprajzkutatók, antropológusok, nyelvészek és kulturális közvetítők tartanak előadásokat a cigány mesekincs hagyományairól, a magyar népmesével való kapcsolódási pontokról, valamint a mesék szerepéről a nevelésben és a közösségépítésben.
A szakmai program részeként oláh-cigány, beás és romungró mesemondók is fellépnek, bemutatva az élőszavas mesemondás hagyományos formáit. A nap végén a Paramisi Társulat A három muzsikus című előadása látható.
A három muzsikus című cigány népmese a Paramisi Társulat előadásában forrás: TÉKA tábor Harangod Facebook bejegyzése
A közleményben idézik Klitsie-Szabad Boglárkát, a Hagyományok Háza Tudományos és Közművelődési Szakcsoportjának szakmai munkatársát, az esemény egyik szervezőjét, aki elmondta: a konferencia címe is utal rá, hogy mind az oláh-cigány, mind a beás és a romungró közösségek mesehagyományát is kiemelten fontos kulturális örökségként kezelik.
„Fontos, hogy erről a gazdag hagyományról közösen gondolkodjunk, és olyan párbeszédet teremtsünk, amelyben minden közösség tudása és tapasztalata egyenrangúan jelenhet meg” – hangsúlyozta.
A közleményben kiemelik, hogy a konferencia szervezői szerint az elmúlt években jelentősen nőtt az érdeklődés a cigány mesemondás iránt a mozgalomban, az oktatásban és a közművelődésben. A szakmai diskurzus egyre több olyan kérdést vet fel, mint a cigány mesekorpusz jellemzői, a mesék használhatósága a nevelés különböző területein, valamint a hiteles kulturális közvetítés lehetőségei – írják, hozzátéve, hogy a rendezvény ezekre a kérdésekre kíván választ adni, és bemutatni a Kárpát-medencében működő jógyakorlatokat.
A három muzsikus című cigány népmese a Paramisi Társulat előadásában forrás: TÉKA tábor Harangod Facebook bejegyzése
A programra pedagógusokat, kutatókat, hallgatókat, mesemondókat, közművelődési szakembereket és minden érdeklődőt várnak, akik fontosnak tartják a cigány népmese kulturális értékeinek megőrzését és továbbadását – áll a közleményben.
Kiemelik, hogy a Hagyományok Háza számára ez a konferencia nem csupán egy újabb szakmai állomás, hanem egy olyan találkozási tér megteremtése, ahol a cigány mesemondás élő hagyománya méltó figyelmet kap, és valóban áthidalja a közösségek közötti távolságokat.
„A rendezvény a kölcsönös tisztelet és tudásmegosztás keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a különböző kulturális nézőpontok találkozzanak, és a cigány/roma szövegfolklór kortárs jelentősége árnyaltabban jelenhessen meg a szakmai diskurzusban”
Forrás: MTI.
Hagyományok háza:
A cigány népmesék a közművelődésben
Puvásztā – Paramicsa. – Mese…
Konferencia
2025. november 22-én, szombaton egész napos konferencia keretében, előadások, kerekasztal-beszélgetések során járjuk körül, hogy az egynyelvű és kétnyelvű cigány népmese és mesemondás hogyan, milyen jógyakorlatokban jelenik meg a kulturális, az oktatási és a közművelődési szférában ma Magyarországon.
A tudományos-ismeretterjesztő programot az érdeklődő hallgatóság bevonásával, vitafórummal és művészi élménnyel, mesemondás-bemutatóval színesítjük.
Az eseményen való részvételhez regisztráció szükséges! Regisztráció
9:30–9:40
Köszöntőt mond Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója
ifj. Csipkés Vilmos mesél
Biczó Gábor: A cigány népmese-kutatások története és közművelődési kitekintés
Biczó Gábor, kulturális antropológus, tanszékvezető egyetemi tanár, DE Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Társadalomtudomány Tanszék
Orsós Anna: A cigány szövegfolklór szerepe a nyelvoktatásban
Orsós Anna, romológus, egyetemi docens, MATE Kaposvár Gyermeknevelési Tanszék
Kérdések, hozzászólások
Balogh Ibolya mesél
Szünet
A cigány népmese a városi kulturális életben
Rézműves Melinda, néprajzkutató, a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház vezetője, Szuhay Péter, néprajzkutató, muzeológus, Láng Eszter, középiskolai tanár, Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola
A cigány mese a közművelődésben és szociális felzárkóztatásban
Varga Lia, pedagógus, közművelődési szakember, Varga Norbert, néprajzkutató, közművelődési szakember, a Hagyományok Háza Szlovákia munkatársa, Orsós János, pedagógus, a Dr. Ámbédkar Iskola vezetője, Velkey Róbert, Arlói Jezsuita Jelenlét Program munkatársa –
Orsós János és fia mesél
„Kié” a cigány népmese?
Vezeti: Klitsie-Szabad Boglárka, Varga Máté, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoportjának munkatársai
