Perec sütő és mézeskalács készítő
Csiszár Tiborné Zsuzsa és a csöppet sem hétköznapi édesség létezése, reneszánsza az elmúlt évek során szinte teljesen összefonódott a Zalaszentgróton és környékbeli falvakban élők számára.
Csiszár Tiborné alkotásai: egy kosárnyi szeretet…
” A minap egy kézműves utcában mesterség bemutatót tartottam, alkotásaimat kiállítottam az érdeklődők számára. Egyszerre megáll az asztalomnál egy idősebb úr és elmélyülten szemléli a mézeskalácsaimat. Percekig állt csendben, alig mertem megszólítani.
– Segíthetek? – kérdeztem.
Rám nézett mosolyogva, és a következő történetet mondta el: Régen, egészen fiatal volt mikor egy színdarabban szerepelt, amit az édesapja tanított be neki. Lányok énekeltek a színpadon, közben ő is megjelent kezében egy hatalmas mézeskalács szívvel. Elénekelt egy dalt ami azzal fejeződött be, hogy „ezt a mézeskalácsot nem adhatom másnak, csak az édesanyámnak”. Ezután lement a nézőtérre és a mézeskalács szívet édesanyja kezébe adta.
Mire a történet végére ért, könnyezett. Néhány mondatban átszellemült arccal beszélt édesanyjáról, gyermekkoráról. Kedves Látogatóim. Mézeskalácsot adni, vagy kapni egyformán szívmelengető, örömmel adjuk és legyünk bárhol, bármilyen helyzetben a mézeskalács mindig ugyanazt jelenti számunkra, szeretetet, békességet, reménységet, és valamilyen formában az együvé tartozást.
Számomra a mézeskalács készítés csodálatos foglalatosság, belső indíttatás, érzem ahogy magával ragad az alkotás öröme, és sütök, és rajzolok. A sütéshez való vonzódás meghatározója az Édesanyám aki öt gyermeknek sütött, nem keveset. Az ünnepek előtti süteménysütés, a reszelt citrom illata, az Édesanyám fáradhatatlansága felejthetetlen számomra. Mézeskalácsot eleinte magamtól, saját kedvtelésemre készítettem. A szakmai praktikákkal 2007-ben egy tanfolyam keretében ismerkedtem meg közelebbről.
Mestereim: Ivanicsné Szabó Gitta és Lázár Juli. Sokat tanultam tőlük, és szívesen tanulok a mai napig is.
A köztudatban a mézeskalács készítést többnyire karácsonyhoz kötik , de készítünk ajándéktárgyakat húsvétra, anyák napjára, esküvőre, céges rendezvényekre. Törekednünk kell azonban az újszerűség mellett, a hagyományos motívumok megőrzésére.
Napjainkban mind többen és gyakrabban keresik a mézeskalácsot, valamint az elkészítéséhez való hozzáférést. Ezekre adnak jó alkalmat a kézműves foglalkozások, mesterség bemutatók, ami a mézesbáb iránt érdeklődőknek egyfajta lelki felüdülést is jelenthet. Szívesen adom tovább tudásomat, hogy tovább éltessük hagyományainkat. Turisztikai szempontból is kimagasló jelentőséggel bír a Magyar Népművészeti motívumokkal díszített mézeskalács.
2011.-től nyugdíjas vagyok, rendszeresen tartok mesterség bemutatót mézes műhelyemben, oktatási intézményekben, Művelődési Központokban, kiállításokon, fesztiválokon, főként az ünnepek előtti időszakban. Amúgy számos helyen itthon és külföldön – például a Mesterségek Ünnepén, a Nemzeti Galériában – megfordultam, bemutatkoztam mézeskalácsaimmal. Alkotásaimat folyamatosan zsűriztetem. 2007.-óta vagyok tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek Süteménykészítéssel 30. éve foglalkozom, ezt nem tanultam, inkább csak figyeltem. Kizárólag házi süteményeket sütök, köztük több olyat amit magaménak mondhatok. A lakodalmas perec sütését is kb. akkor kezdtem mint a süteménysütést. A zalacsányi Kiss Böbi néni volt a mesterem. Első körön 100 db.-ot sütöttünk. Mire a 100db. elkészült már egészen jól ment. A továbbiakban szívesen megosztom Önökkel az elkészítés fortélyait.
forrás: Rózsás mézes ami Egybeköti a múltat, jelent, jövőt...