A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja – Nova, 2025

A világ legnagyobbnak mondott egynapos fesztiválja

A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal. A Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat (International Roma and World Music Network) szervezi a világ legnagyobbnak mondott egynapos fesztiválját, amelynek az arca 2025-ben Balogh Guszti, az oláh cigányzene kiemelkedően kreatív dalszerzője és énekese. Fesztiváligazgató és ötletgazda: Rostás Mihály „Mazsi”, a Romengo együttes alapítója.

Igaz ugyan, hogy ez már a negyedik alkalom, de sokaknak mégis újdonság a rendezvény – főleg Zalában. A fotók láttán jónéhányan meglepődtek, hogy milyen kulturális és zenei eseményről maradtak le…

„E kultúra egyik legékesebb része az, amely a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket foganva, mint az éttermi cigányzene, az oláh–cigány muzsika és tánc, a vonós magyar népzene.” – nyilatkozta a főszervező 2022-ben, az indulás évében.

Llibbenő-pörgő hosszúszoknyák, táncoló lábak kavalkádja. Fotó: Rohonczi Anett

Rostás Mihály „Mazsi” választása nem véletlenül esett Esma Redžepova születésnapjára, augusztus 8-ra, hiszen a cigányzene királynőjeként számon tartott északmacedón énekesnő egész élete és munkássága tükrözi azt a célt, amit A Cigány Dal Napja igyekszik megvalósítani.

2025-ben 9 magyar település vett részt a programban: Budapest, Debrecen, Hódmezővásárhely, Nova, Oroszlány, Ravazd, Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Zánka, s mellettük 6 külföldi helyszínen: Lengyelországban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szerbiában, Szlovákiában félszáz föllépő zenekar várta a közönséget hirdetve a cigány kultúra életteliségét, dinamizmusát és mélységét egyaránt.

Szívből szól – a Cigány Dal Napja Zalában

„Hogy őszinte legyek, különleges fényképek reményében indultam Novára pénteken, a Cigány Dal Napjára. Elképzeltem, hogy színes-díszes ruhák, libbenő-pörgő hosszúszoknyák, táncoló lábak kavalkádja fogad, én belefúrom magam mindezek közepébe, s megpróbálom visszaadni azt az érzést, ami ott születik. Ahogy lenni szokott, azt kaptam, amire vágytam, csak nem úgy, ahogy elképzeltem.” – fogalmazta meg gondolatait, érzéseit és tapasztalatait, fotósunk, Rohonczi Anett, aki a helyszínen járt, hogy tudósítsa a KehidaInfo-t.

A Gönczi Ferenc Művelődési Otthon színpadán a 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja fellépői. Fotó: Rohonczi Anett

A Cigány Dal Napja ugyanis nem egy hagyományos zenei fesztivál. Ez egy nemzetközi kezdeményezés, amely arra vállalkozik, hogy bemutassa a cigány kultúra egyik legszebb és legjellegzetesebb arcát: a zenét.

A rendezvény 2022-ben indult útjára, mára pedig tucatnyi település csatlakozott a közös ünnepléshez – Zala megyében idén Nova a házigazda.

2025. augusztus 8-án tehát ismét Novára figyelt a térség, hiszen ezúttal itt rendezték meg a Cigány Dal Napja elnevezésű programsorozat Zala megyei eseményét. A közösségi ünnep nemcsak a hagyományőrzésről szólt, hanem az elfogadásról, az értékőrzésről, a hagyományok ápolásáról és továbbadásáról – és nem utolsósorban a zenéről, amely szívből szól, szívhez ér.

A 2025. évi Cigány Dal Napja novai plakátja

Miért éppen Nova? Mert a zene mindenkit összeköt…

A nyugat-dunántúli régióban Nova az egyetlen település, amely 2025-ben megrendezte ezt a művészeti napot. A szervezők célja pedig éppen az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy minden régióban, nemzetiségben, kisebbségben vannak kiemelkedő tehetségek. Az ő sikereik mutatnak példát a többieknek arra, hogy ki lehet törni egy-egy elmaradottabb régióból is, bemutatva a megőrzött hagyományt, továbbvíve az értékeket.

Nova nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan is a zalai sokszínűség egyik központja. A településen már a 20. század elején mozgalmas kulturális élet zajlott: népszínműveket adtak elő, működött énekkar, tánccsoport és pávakör is, a század közepén pedig megalakult a Göcsej Népi Együttes. A kultúrházban a ’60-as években nagy népszerűségnek örvendő Göcseji dalos találkozót, valamint író-olvasó találkozókat szerveztek. A ’90-es évektől pedig a megyei kézikaszás arató- és cséplőverseny köré szerveződött kulturális program színpadi produkciókkal, kiállításokkal, gasztronómiával, vásárral.

A közönség remek hangulatban, profi cigánytáncot járva… Fotó: Rohonczi Anett

Kik léptek színpadra az est folyamán? Helyszíni tudósításunkból kiderül

A három meghívott zenekar a Gönczi Ferenc Művelődési Otthon nagytermének emelvényén kapott helyet, a közönség pedig a lent elhelyezett székeken foglalt helyet.

Fotósunk, Rohonczi Anett megilletődött: „Hát jó, legyen így, lesz, ami lesz. Titkon azért bíztam a közönségben, a táncosok vérében. Úgysem bírják ki ülve…” Erre minden remény megvolt, hiszen a terem tele volt a megye minden részéből érkezett vendégekkel, akik között pedig táncos kedvűek és néptáncosok is voltak.

Varga Helena papucsa a színpadon. Fotó: Rohonczi Anett

A nem cigány, jellemzően világzenét játszó zenekarok műsorának az az érdekessége, hogy a saját repertoárjukba cigány dalokat is beleépítenek és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem című dalt. Nován ezzel a zeneszámmal kezdődött a műsor, mely előkészítette a hangulatot a színpadra lépő zenekaroknak.

– Volt az estének egy szép íve. – mesélte Anett. Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara lírai és mérsékelten vad zenéi után a Varga Helena Band mélyérzésű, befelé irányító dalai andalították a hallgatókat, hogy végül a Cimbaliband dinamikus, tüzes zenéje beindítson mindent, ami egy emberben mozgósítható: harsogó éneklést, vastapsot, őrült táncot. Mindebből pár villanásnyit egy videóban fogunk megmutatni…

A Varga Helena Band énekesnője. Fotó: Rohonczi Anett

Néhány információ azok számára, akik szeretnék megismerni a fellépőket:

A nagykanizsai születésű Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara volt az első fellépő az est folyamán. A jelenleg Budapesten élő előadóművész, zeneszerző és szövegíró 10 éves kora óta énekel és gitározik. „Egyedi zenei világa a balkáni népzene, a magyar népzene, a jazz és a popzene elemeinek sajátos ötvözetére épül, amelyet oláh, beás és magyar nyelven is megénekel, hiszen szülei révén mind a három identitás a sajátja. A saját szerzeményeit is egyéni hangzásvilága, finom hangszerelése és egyre jobban csiszolt stílusa teszi összetéveszthetetlenné.” – tudtuk meg Szalay Cecíliától, a rendezvény szervezőjétől és háziasszonyától az est folyamán.

Bogdán Norbert Lanó énekelt és gitározott. Fotó: Rohonczi Anett

Őket a szintén a világzene műfajában alkotó zenekar, a 2022-ben alakult Varga Helena Band követte. Ebben a formációban hiteles, magasan kvalifikált előadókat láthatott a közönség, akik újszerű, összművészeti koncepciót képviselnek. Friss, saját hangzást létrehozva jelenítik meg a roma kultúra eddig kevésbé ismert motívumait. Az est folyamán jazz-folk koncerttel örvendeztették meg a közönséget. A különleges zenei aláfestést ezúttal az alábbi hangszerekkel érték el: zongora, kahon és ütőhangszerek, valamint basszusgitár. A zenekar tagjai által hozott kultúrák (muzsikus cigányzene, jazz, folklór, világzene) egybeolvadása egy eddig nem hallott hangzást alkotott.

Varga Helena jazz-folkot énekelt. Fotó: Rohonczi Anett

A Cimbaliband egy magyar világzenei zenekar, mely 2006 nyarán alakult Unger Balázs cimbalmos vezetésével. A többször átalakuló együttes számos nemzetközi fesztiválon képviselte Magyarországot, 2013-ban pedig a Petőfi Rádió „év felfedezettje” lett. 2015-ben a Moldva című albumuk a World Music Charts Europe világzenei ranglista 8. helyére került, 2017-ben pedig a Recycle című albumukkal a 20. helyen szerepeltek. 2018-ban adták ki 10. nagylemezüket Balkan Projekt címmel. A jelenlegi felállásban a cimbalom mellett gitár, koboz, dob, ütőhangszerek, hegedű és nagybőgő és brácsa szólalt meg a színpadon.

Színpadon a Cimbaliband vezetője és énekese: Unger Balázs. Fotó: Rohonczi Anett

A zene szívügy…

A Cimbaliband prímása, Solymosi Máté. Fotó: Rohonczi Anett

Zala megye kulturális élete sokféle forrásból táplálkozik. A német, horvát, magyar és roma hagyományok szinte minden közösségben ott élnek egymás mellett. A Cigány Dal Napja ennek a kulturális egymásrautaltságnak a legszebb példája: együtt, nem egymás helyett.

Nova az egyik első zalai település, amely csatlakozott a programhoz, de a szervezők remélik, hogy jövőre más falvak, városok is követik majd példáját.

A Cigány Dal Napja nemcsak esemény, hanem állásfoglalás is: mellette döntünk a párbeszédnek, az értékek megőrzésének, a kultúrák együttélésének. A rendezvény legfontosabb üzenete az, hogy a roma kultúra érték – nem egzotikum, nem távolságtartó szemlélődés tárgya, hanem közös örökségünk része. Aki meghallja a dalaikat, gyakran nem is tudja, hogy az roma eredetű; a lélek szól rajta keresztül, nem a származás… Ez a gondolat áthatja az egész programsorozatot – és talán ezért is olyan erős a hatása.

Rejtvény: Melyik zalai településen rendezték meg korábban a Cigány Dal Napját?

Az idei Cigány Dal Napja kapcsán felidézünk egy különleges zalai helyszínt, ahol 2023-ban szintén egy felejthetetlen program zajlott. Segítünk néhány információval:

1️⃣ A helyszín egy történelmi kastély parkjában volt.
2️⃣ A kastély két nemesi család nevét viseli.
3️⃣ A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába.
4️⃣ A fellépők között szerepelt az Elán zenekar.

💡 Kérdés: Mi a 2023-as programnak helyszínt adó település neve?
💬 Írd meg hozzászólásban vagy küldd el üzenetben (szerkeszto@kehidakustanyinfo.hu) a megfejtést!

Fotó és élménybeszámoló: Rohonczi Anett
Háttéranyag: -gj-