Kulisszák mögött: V. Pajtaszínház Találkozó – Kehidakustány, 2025. augusztus 23.

A Türjei Teátristák Társulata 2024. novemberében alakult azzal a céllal, hogy egy generációkon átívelő csoportot hozzon létre, hogy közösséget teremtsen. A csapat tagjai közt megtalálható a 8 éves kislánytól a 74 éves nagypapáig sokféle korosztály. A Teátristák közt van iskolaigazgató, pedagógus, jegyző, hivatali dolgozó, helyi civil csoportok tagjai, egyesületi elnök. Első darabjuk, Weöres Sándor Csalóka Péter című művének színpadra állításában Ecsedi Erzsébet és Ecsedi Csenge Berta, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagjai terelgették a társaságot. A helyi közösségi színtérben bemutatott előadás több alkalommal is fergeteges, teltházas sikert aratott. Tartottak már bemutatót idősek otthonában, Egeraracsán, Zalakoppányban falunapon, a Huszonya hegyi búcsúban, de nincs két egyforma előadás. A szereplők minden alkalommal valami kis apróságot hozzátesznek szerepükhöz, mellyel színesítik a darabot. Idén januárban a Türjei Teátristák Társulata képviselte Zala vármegyét a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság közös projektje, a Pajtaszínházi szemle X. jubileumi bemutatóján Budapesten a Nemzeti Színház nagyszínpadán, ahol a szakmai támogató zsűri kiemelte a darabban a jelmezek, díszletek szépségét és a zenés-táncos produkciót. A Nemzeti Művelődési Intézet Tehetségpaletta programján, Zalalövőn is bemutatták darabjukat, ahol a mentorok egyöntű javaslata alapján továbbjutóként részt vehetnek a Kárpát-medencei összművészeti fesztiválon. A jövőben tervben van újabb darab feldolgozása, mert a próbák alatt ismét megerősítést nyert, hogy a közösség ereje legyőzhetetlen

• – Milyen különleges elemeket vagy újításokat építettek bele a mostani előadásba, hogy még emlékezetesebbé tegyék játékukat a közönség és a bíráló szemek számára?
• – Igazán mi most nem tudtunk kimondottan erre az alkalomra alkotni darabot, hanem egy meglévő kabaréestünkből emeltünk ki egy darabot.
• Hogyan készültek fel erre a találkozóra, és ha volt, akkor milyen kihívásokkal szembesültek a próba során?
• – Mivel egy meglévő produkciót hoztunk és nemrég volt a teljes kabaréest bemutatója a Vonyarcvashegyi Szabadtéri Színházunkban, így nem kívánt különös felkészülést.
• – Milyen üzenetet szeretnének közvetíteni a jelenlegi előadással, – különbözik ez az előadás a többitől – és miért tartják fontosnak ezt az üzenetet?
• – A derű az egyik legnagyobb kincsünk, igazán gazdaggá tesz minket. Amikor lelkünket a vidámság járja át, lényünk megnyílik és befogadóbbá válunk a világra. Ezzel a vidámsággal és befogadó szeretettel jöttünk a Pajtaszínház Találkozóra.
• – Hogyan látják a színjátszó csoportjuk szerepét a helyi közösség életében, és milyen hatással van önökre, mint előadókra a találkozón való részvétel?
• – A színház az emberi lélek műhelye, írta Latinovits Zoltán. Egy közösség életében fontos, hogy legyenek ilyen lelki műhelyek. Hisszük, hogy mi is ilyenek vagyunk. Minél több hasonló lelkű csapattal találkozunk, annál színesebben tudunk álmodni.
• – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a közönségtől, és hogyan befolyásolták ezek az előadások fejlesztését?
• – Hála az Istennek nagyon sok helyen tudjuk megmutatni magunkat és hirdethetjük a missziót: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” [János 13:34-35. A Szerk.] A mai rohanó és felszínes világunkban ez az üzenet talán még fontosabb és a nézők nyitott és tiszta szívvel fogadják.
• – Hogyan választották ki az előadásuk témáját, és miért tartották ezt a témát különösen fontosnak?
• – A darab kiválasztása is az alkotás része, hiszen a művel üzenni szeretnénk. Minden esetben tükröt szeretnénk tartani az emberek elé. Hogy mit látnak benne? Hát…..
• – Milyen terveik vannak a jövőre nézve a színjátszó csoportjukkal kapcsolatban, és milyen célokat szeretnének elérni?
• – Minél több olyan esemény kell, ahol lehet találkozni és meg lehet tapasztalni, hogy van segítség és nem egyedül járod ezt az utat. Sokan azt gondolják, hogy az amatőr színjátszás csak a szereplők öröméről szól. Ez nem igaz, igenis lehet teljes értékű színházi alkotásokat színre vinni melyben a néző is kap valamit mellyel teljesebb lesz az élete.
• – Hogyan működnek együtt más helyi kulturális vagy közösségi szervezetekkel, és milyen közös projekteket valósítottak meg?
• – Reméljük nemsokára szárba szökkenek ezek az együttműködések és az ilyen együttlétek, mint a Pajtaszínház Találkozó, csodás közös alkotásokat szülnek.

A darab szerzőjét és a társulat vezetőjét, Orbán Erikát kérdeztük a találkozóval kapcsolatban:

Orbán Erika: – Az SK. Színkör klasszikus színjátszást képviselő társulat! Amint azt a neve is mutatja, a huszonkét fős társulat saját kezűleg végez el minden feladatot. Ez azt jelenti, hogy mind a díszlet, mind a jelmez, mind maga az előadott színdarab a tagok szellemi terméke. Ez az egyedi művészeti és szervezési forma biztosítja, hogy a régióban – sőt, akár országos szinten is – egyedülálló produkcióval tudja szórakoztatni a nagyérdeműt. Íme egy kis ízelítő, az elegáns gyilkosból

• – Milyen különleges elemeket vagy újításokat építettek bele a mostani előadásba, hogy még emlékezetesebbé tegyék játékukat a közönség és a bíráló szemek számára?
• – Ebben a vígjátékban a néző a kendőzetlen valósággal találkozik, ahol mindenki gyanús, senki sem ártatlan, és a férjek… hát ők mindig rosszkor kerülnek elő. Nevetés, félreértések és fekete humor egy felvonásban!
• – Hogyan készültek fel erre a találkozóra, és ha volt, akkor milyen kihívásokkal szembesültek a próba során?
• – Amikor megtudtuk, hogy megrendezésre kerül az V. Pajtaszínház Találkozó, úgy éreztük, itt a helyünk. Éppen két harmincperces darabot próbáltunk, melyből az egyik el is készült. Arra gondoltunk, hogy ezt hozzuk el ide, ezzel mutatjuk meg magunkat az itteni közönségnek. A próbák folyamán nagy kihívást jelentett itt is, mint minden más darabnál, a karakter autentikus megjelenítése, a megfelelő kifejezésformák megtalálása. Ez talán a színpadi munka legnehezebb része, de szerencsére a társulat tagjai mindig ráéreznek arra, hogy hogyan tudják hitelesen megjeleníteni a közönségnek az egyes szereplőket.
• – Milyen üzenetet szeretnének közvetíteni a jelenlegi előadással, – különbözik ez az előadás a többitől – és miért tartják fontosnak ezt az üzenetet?
• – Darabjaink, melyből mostanra már tizenöt van, szinte mind különbözőek. Van köztük vérbő komédia, kacagtató vígjáték, dráma és bohózat egyaránt. Amiben ez a darab különbözik, hogy a legnehezebbre vállalkozik. A nézők felhőtlen megnevettetésére. Nem akar mást, csak annyit, hogy abban a harminc percben, az ott ülő emberek felejtsék el a gondokat és szívből nevessenek a színpadon megjelenített élethelyzeten. Ez egyben a válasz arra is, hogy miért tartjuk fontosnak ezt az üzenetet. A mai, úgynevezett modern világban olyan sok nehézséggel, bajjal szembesülünk, hogy lassan elfelejtünk nevetni. A mi célunk a nevettetés, az emberek boldoggá tétele, ha csak harminc, negyven percre vagy akár egy kétfelvonásos, egész estés darab idejére is.
• – Hogyan látják a színjátszó csoportjuk szerepét a helyi közösség életében, és milyen hatással van önökre, mint előadókra a találkozón való részvétel?
• – Óriási igény mutatkozik a helyi közösségekben a színjátszó csoportok tevékenységére. Számunkra ez abból is látszik, hogy előadásainkat alkalmanként több mint háromszáz ember látogatja, folyamatos az érdeklődés a munkánk iránt. Számunkra a Pajtaszínház Találkozókon való részvétel a tanulás egyik formája. Látni a hozzánk hasonló színjátszó csoportok munkáit, átbeszélni velük a nehézségeket, megoldást találni egy-egy problémára, tanulni tőlük, mit és hogyan állítottak színpadra, ez mindig felemelő élmény.
• – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a közönségtől, és hogyan befolyásolták ezek az előadások fejlesztését?
• – A Tab városában található Zichy Mihály Művelődési Központ biztosítja a helyet a színjátszó körnek és minden tőle telhető segítséget megad a számunkra. Ideértve egy óriási és jól felszerelt színpadot, a háromszázhatvan fős színháztermet, a technikát és magát a technikus kollégát is. Igazi színházi feelinget ad ez a környezet, melyben öröm játszani. S ez az öröm meglátszik közönségünkön is: izgatott várakozással jönnek minden előadásunkra és eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk tőlük. Az első kétfelvonásos darabunk a közönségünk ösztönzésére született. Az, hogy ők elégedettek, bennünket arra sarkall, hogy még jobb előadásokkal örvendeztessük meg őket. Ezért sokat teszünk mi is; legutóbb Kriszt László rendező színjátszó kurzusán vettünk részt, ahol a beszédtechnikán át, a helyzetgyakorlatokig sok mindent érintettünk.
• – Hogyan választották ki az előadásuk témáját, és miért tartották ezt a témát különösen fontosnak?
• – A darabjainkat jómagam írom, és már többször felmerült, hogy jó lenne egy rövidebb darab is. Némi gondolkodás után megszületett a Segítség! Már megint megöltem a férjemet, ami egy vérbő, a nevetőizmokat alaposan próbára tevő vígjáték. Hogy miért fontos? Azért, hogy nevessünk, hogy felejtsünk és élvezzük a fekete humort.
• – Milyen terveik vannak a jövőre nézve a színjátszó csoportjukkal kapcsolatban, és milyen célokat szeretnének elérni?
• – Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megmutathassa magát mindenhol. Most gondolkodunk egy úgynevezett Színház Szerda programsorozatban, aminek pont az lenne a lényege, hogy meghívunk amatőr társulatokat a városunkba, hogy bemutatkozhassanak az itt élőknek. Persze ehhez még sok mindenkinek a jóváhagyása szükségeltetik, de reméljük, kétezer-huszonhatban el tudjuk indítani ezt a programsorozatot. Célunk továbbra is a nevettetés, illetve a szórakoztatás, a görbe tükör tartása az emberek elé. Valamint egy-egy társadalmi probléma bemutatásával, kifigurázásával ráébreszteni a közösséget magára a problémára és esetleg utat mutatni annak megoldására.
• – Hogyan működnek együtt más helyi kulturális vagy közösségi szervezetekkel, és milyen közös projekteket valósítottak meg?
• – Mint azt már említettem is Tab Város Önkormányzata, a Zichy Mihály Művelődési Központ és annak minden munkatársa maximálisan mellettünk áll és velük együtt már számos esemény szereplői, fellépői voltunk. Illetve egy darabunkat, mely a honfoglalás korában játszódik a helyi Íjász Egyesülettel közösen visszük színre. Ők autentikus jurtával, korhű öltözetekkel, íjakkal vesznek részt ebben a darabban, ilyen körülmények között játszani pedig kifejezetten nagy élmény.

Németh Gabriellának, a színjátszó csoport vezetőjének szintén feltettük kérdéseinket – még a találkozó előtt:

• – Milyen különleges elemeket vagy újításokat építettek bele a mostani előadásba, hogy még emlékezetesebbé tegyék játékukat a közönség és a bíráló szemek számára?
• – Szeretjük a zenei bejátszásokat, a darabokat kicsit magunknak átformálni. Mivel elég kicsi a színpad, valószínűleg a kellék egy részét levisszük a színpadról, így közelebb kerülve a közönséghez.
• – Hogyan készültek fel erre a találkozóra, és ha volt, akkor milyen kihívásokkal szembesültek a próba során?
• – A heti próbákat megtizedelte a betegség, meg a nyaralás, így az utolsó pillanatban kellett az egyik szerepre mást beállítani.
• – Milyen üzenetet szeretnének közvetíteni a jelenlegi előadással, – különbözik ez az előadás a többitől – és miért tartják fontosnak ezt az üzenetet?
• – Nem más, csak kicsit jobban izgulunk. Üzenete: jó játszani, bármilyen korú is az ember, ha tudjuk szórakoztatni a közönséget,
• – Hogyan látják a színjátszó csoportjuk szerepét a helyi közösség életében, és milyen hatással van önökre, mint előadókra a találkozón való részvétel?
• – A színjátszó csoport a helyi ünnepeken is fellép, ezzel veszünk részt a közösség életében. Mindig nagy örömmel készülünk erre a találkozóra, mert itt találkozhatunk más amatőr csoportokkal.
• – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a közönségtől, és hogyan befolyásolták ezek az előadások fejlesztését?
• – Szerencsések vagyunk, mert pozitív visszajelzéseket kapunk, így szájról-szájra jár a hírünk.
• – Hogyan választották ki az előadásuk témáját, és miért tartották ezt a témát különösen fontosnak?
• – A csoport közösen választja ki a megtanulandó darabokat. Szeretjük a könnyedebb, nem túl hosszú darabokat, hogy a közönség figyelme ne lankadjon.
• – Hogyan működnek együtt más helyi kulturális vagy közösségi szervezetekkel, és milyen közös projekteket valósítottak meg?
• – Szeretnénk további tagokat, fiatalokat behozni a csapatba. Mint mindenki, aki valamit csinál, szerintem szeretné még jobban csinálni. Jó lenne valaki, aki tudna segíteni a csoportnak, mert tényleg teljesen amatőr szintűek vagyunk.

Horváth Orsolyának, a csoport vezetőjének szintén feltettem kérdéseinket, amelyek – mint olvasóink talán felfigyelthetek rá – minden esetben azonosak. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy kíváncsiak voltunk, hogy milyen árnyalatok jellennek meg az amatőr színjátszás területén. Mely dolgok, elképzelések, azonosak, közös-e a küldetéstudat, vagy ez nem minden esetben látszik?!?

Horváth Orsolya fontosnak tartotta előzetesen elmondani, hogy a Bázakerettyei Amatőr Színjátszók csoportja csak 2024-ben alakult; tagjai főleg nyugdíjasok. „Azért alakultunk, hogy saját szórakoztatásunkra örömszínjátszással foglalkozzunk. A helyi Nyugdíjas Klub Egyesület kezdeményezése volt, de annyira jól éreztük magunkat a választott darabban és a szerepekben, hogy úgy döntöttünk folytatjuk. Ez Idáig összesen négy előadásunk volt. Ugyan van állandó csoportunk, de tagjaink elfoglaltsága miatt, volt, hogy többször helyettesítettük egymást.”

• – Milyen különleges elemeket vagy újításokat építettek bele a mostani előadásba, hogy még emlékezetesebbé tegyék játékukat a közönség és a bíráló szemek számára?
• – Előadásunk elején villámtréfákkal hangoljuk rá közönségünket a darabunk témájára
• – Hogyan készültek fel erre a találkozóra, és ha volt, akkor milyen kihívásokkal szembesültek a próba során?
• – Hetente próbáltunk. Nem mindig volt egyszerű egyeztetni a próbáink napját, tagjaink elfoglaltságai miatt.
• – Milyen üzenetet szeretnének közvetíteni a jelenlegi előadással, – különbözik ez az előadás a többitől – és miért tartják fontosnak ezt az üzenetet?
• – A szépkorúak aktivitására szeretnénk felhívni a figyelmet. Fontosnak tartják tagjaink, hogy idős koruk ellenére aktívak maradjanak úgy szellemileg, mint fizikálisan. Ez az előadás csoportunk megalakulása óta az 5. lesz. Mi mindegyik előadásra szívvel, lélekkel készülünk, próbáink jókedvvel és jó hangulattal telnek.
• – Hogyan látják a színjátszó csoportjuk szerepét a helyi közösség életében, és milyen hatással van önökre, mint előadókra a találkozón való részvétel?
• – 2024. évben alakult a csoportunk, még keressük helyünket a helyi közösségi életben. Eddig településünkön kétszer mutatkoztunk be. Úgy érezzük, szeretettel fogad bennünket a helyi közösség, de elsősorban még mindig saját örömünkre játszunk. Szeretnénk fejlődni, új darabokkal foglalkozni. Nekünk a mostani bemutatkozás nagy örömet okoz. Bízunk benne, hogy fellépésünkkel Bázakerettye is fel tud iratkozni az amatőr színjátszással foglalkozó Zala vármegyei települések térképére.
• – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a közönségtől, és hogyan befolyásolták ezek az előadások fejlesztését?
• – Ahol eddig láttak bennünket, ott mindig megdicsérték előadásunkat. Ugyan nem ismeretlen az a darab, amit játszunk, de előadásunk egyediségét eddig mindenhol értékelték. Próbálunk a találkozókról ötleteket gyűjteni és igyekszünk minden hasznos és jó tanácsot beépíteni a játékunkba. A zalalövői rendezvény fontos volt számunkra, mert ott találkoztunk mentorokkal, akik hasznos tanácsokkal láttak el bennünket. Ezeket a tanácsokat igyekszünk beépíteni az előadásainkba.
• – Hogyan választották ki az előadásuk témáját, és miért tartották ezt a témát különösen fontosnak?
• – Ez volt az első darab, amivel találkoztunk, láttunk belőle több feldolgozást. Mindenképp vásári komédiával szerettünk volna foglalkozni.
• – Hogyan működnek együtt más helyi kulturális vagy közösségi szervezetekkel, és milyen közös projekteket valósítottak meg?
• – Szeretnénk a színjátszásunkat fejleszteni, több komédiával foglalkozni, kapcsolatot kiépíteni más színjátszó csoportokkal. Célunk településünkön hagyományt teremteni a színjátszásnak, kisebb térségünkben, esetleg vármegyénkben részt venni a kulturális életben és minél több helyen bemutatkozni.

Horváth Dénesné Erzsike, a Szákai Színjátszók vezetője a következő válaszokat adta kérdéseinkre.

• – Milyen különleges elemeket vagy újításokat építettek bele a mostani előadásba, hogy még emlékezetesebbé tegyék a játékukat a közönség és a bírák számára?
• – Nem építettünk be különösebb újításokat. Célunk pontosan az volt, hogy azt adjuk, ami a védjegyünk: egy jóízű komédiát, amely tele van helyzetkomikummal és vidám jelenetekkel. Úgy gondoljuk, hogy a közönség is számít erre tőlünk. Számunkra a legfontosabb, hogy mindenki jól érezze magát az előadáson és felszabadultan nevethessen.
• – Hogyan készültek fel erre a találkozóra, és ha volt, milyen kihívásokkal szembesültek a próbák során?
• – A felkészüléshez hetente többször összeültünk próbálni. Gyakran volt úgy, hogy a munka helyett a jóízű nevetésbe fulladtunk, de éppen ez tette annyira élvezetessé a folyamatot. A legnagyobb kihívás az időbeosztásunk összehangolása volt, hiszen mindenkinek van munkahelye és családja. Amikor azonban végre együtt vagyunk, mindig nagyon lendületesen és jó kedvvel tudunk dolgozni.
• – Milyen üzenetet szeretnének közvetíteni a jelenlegi előadással? Miben különbözik ez az előadás a többiétől, és miért tartják fontosnak ezt az üzenetet?
• – Az üzenetünk most is ugyanaz, mint mindig: a nevetés a legjobb orvosság. Nem akarunk mást, mint hogy a közönség néhány órára elfelejtse a mindennapi gondjait, és jó kedvvel menjen haza. Ez a stílus áll hozzánk a legközelebb, és büszkék vagyunk rá, hogy ezzel hozzájárulhatunk a közösségi élet gazdagításához.
• – Hogyan látják a színjátszó csoportjuk szerepét a helyi közösség életében, és milyen hatással van önökre, mint előadókra, a találkozón való részvétel?
• – Úgy érezzük, mi vagyunk azok, akik a jókedvet és a vidámságot hozzák a faluba és a környékre. Az emberek mindig várják az előadásainkat, mert tudják, hogy nálunk biztosan egy jót fognak nevetni. A találkozón való részvétel azért is nagyon fontos számunkra, mert itt megmutathatjuk, hogy a vidám komédiáknak ugyanolyan helye van a színpadon, mint a komolyabb drámai daraboknak.
• – Milyen visszajelzéseket kaptak eddig a közönségtől, és hogyan befolyásolták ezek az előadások fejlesztését?
• – A visszajelzésekből legtöbbször az derül ki, hogy jól esett a nézőknek kikapcsolódni, végignevették az estét, és egy időre teljesen elfelejtették a mindennapi problémáikat. Számunkra ez a legnagyobb dicséret, amit kaphatunk. Ezen visszajelzések alapján igyekszünk mindig még több humort, helyzetkomikumot és apró poént beépíteni az előadásainkba, hogy minden alkalommal még jobb legyen.
• – Hogyan választották ki az előadásuk témáját, és miért tartották ezt a témát különösen fontosnak?
• – Mindig olyan történetet keresünk, amely egyszerű, hétköznapi helyzeteket mutat be, ugyanakkor vicces és túlzó elemekkel fűszerezve. Számunkra ez a téma azért volt különösen fontos, mert a közönség könnyen ráismerhet a saját életére. Hiszünk abban, hogy annál nagyobb a nevetés, amikor a nézők felismerik a falubeliek szokásait vagy akár a saját mindennapi gondjaikat és bajosaikat a jelenetekben.
• – Milyen terveik vannak a jövőre nézve a színjátszó csoportjukkal kapcsolatban, és milyen célokat szeretnének elérni?
• – A fő célunk, hogy minél több helyre eljuthassunk parasztkomédiáinkkal és kabaréjeleneteinkkel, mert úgy érezzük, hogy a jókedv ma már hiánycikk. Emellett nagyon fontos számunkra, hogy a fiatalabb generációt is megismertessük a színjátszás örömével. Szeretnénk, hogy ők is kedvet kapjanak ehhez a tevékenységhez, és így továbbvihessék a vidám, falusi komédiák hagyományát a jövőben.
• – Hogyan működnek együtt más helyi kulturális vagy közösségi szervezetekkel, és milyen közös projekteket valósítottak meg?
• – Kiváló együttműködésben vagyunk a helyi önkormányzattal, akik gyakran segítenek a rendezvényeink szervezésében. Számos közös projektben vettünk már részt: felléptünk falunapokon, különböző ünnepi estéken, és itt, Kehidakustányban is rendszeresen adunk elő évek óta. Számunkra ezek az együttműködések arról szólnak, hogy a közösség összetartozhasson, együtt nevethessen és közösen érezhesse jól magát.

Vajda Noa Pálma tíz éve kezdett el versmondással foglalkozni, azóta igazi szenvedélyévé vált a pódiumművészet ezen ága. Ma már a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnökségi tagja; sűrűn vesz részt versmondóversenyeken, az anyaországban és otthon, a Vajdaságban is. 2022-ben Kazinczy-éremmel tüntették ki a szép beszédéért, idén júniusban pedig Londonban nyerte el az angliai József Attila-díjat. A rövid összeállítás az elmúlt tíz év gyümölcse – olyan verseket adott elő, amelyek versmondó pályafutása során kerültek hozzá igazán közel. Felkészítője Barta Júlia, a műsor szerkesztője pedig Hajvert Ákos. Az előadott  A versek címei, melyeket előadtam: Varró Dániel: Nyelvművelés (részletek) Móra Ferenc: A legszebb nyelv Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat József Attila: Levegőt! Kányádi Sándor: Vannak vidékek (Ciklus)