Ünnepi tárlat nyílt a magyar kultúra napja alkalmából — fafaragó, kosárfonó és nemezkészítő közös kiállítás Nagykanizsán
A magyar kultúra napja alkalmából különleges népművészeti kiállítás nyílt a nagykanizsai Honvéd Kaszinóban, ahol a helyi közösség alkotói mutatták be kézműves tehetségüket és kulturális örökségüket.
A tárlat 2026. január 20-án, kedden este nyílt meg ünnepélyes keretek között, amelyen a fafaragás, a kosárfonás és a nemezművészet különböző nézőpontjai kaptak közös hangsúlyt.
A nagykanizsai Honvéd Kaszinó Fafaragó Stúdiójának 19. kiállítása kosárfonó és nemezkészítő alkotásokkal. Fotó: Rohonczi Anett
Közösségi kreativitás egy tető alatt
A kiállítást a Honvéd Kaszinó Fafaragó Stúdiója hozta létre, amelynek vezetője Stiller Gábor, Király Zsiga-díjas fafaragó népi iparművész. A stúdió tagjai — többek között Bálint Erzsébet, Gáspár László, id. Mánfai László, Mátai József, Mónai Zsuzsanna, Saffer Julcsi és Szörényi István — különböző stílusú, helyi motívumokat és formanyelveket bemutató alkotásaikkal szerepelnek a kiállításon.
Mellettük meghívott kiállítóként vett részt Csányi Eliza, a regionális kosárfonás kreatív mestere, valamint Góczán Judit, aki a nemezkészítés hagyományos és kortárs kifejezőeszközeit mutatja be műveiben.
Ünnepélyes megnyitó és közreműködések
A megnyitó ünnepségen Horváth Jácint, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta a kulturális értékek megőrzésének fontosságát és a helyi kézművesség közösségformáló szerepét.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterének, Horváth Jácintnak köszöntő beszéde
A tárlatot Devecz Erzsébet, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg, míg a programot a Honvéd Kaszinó igazgatója, Halmos Ildikó moderálta.
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Devecz Erzsébet Zsuzsanna megnyitó beszéde
A hangulatot tovább gazdagította a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola népzene tagozatának növendékei által előadott népzenei műsor, amely tökéletesen illeszkedett a kiállítás szellemiségéhez.
A fa nyelve – Stiller Gábor és a Fafaragó Stúdió
A közös kiállítás megszületésében kulcsszerepet játszott Stiller Gábor, a nagykanizsai Honvéd Kaszinó Fafaragó Stúdiójának vezetője, aki nemcsak alkotóként, hanem közösségszervezőként is meghatározó alakja a helyi kézműves életnek. Munkásságát a fa iránti mély tisztelet, az anyagismeret és a hagyományos formavilág iránti elköteleződés jellemzi.
A stúdióvezetőként végzett több mint 20 éves tevékenysége túlmutat az egyéni alkotáson: műhelye alkotóközösség, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a fafaragás alapjaival, a különböző fafajták sajátosságaival, valamint azokkal a motívumkincsekkel és technikákkal, amelyek a magyar népi díszítőművészetben évszázadok óta jelen vannak. A munkafolyamatok során a kézműves tudás átadása mellett hangsúlyt kap a türelem, a figyelem és az anyaggal való párbeszéd is.
A nagykanizsai Honvéd Kaszinó Fafaragó Stúdiója tagjainak kiállítása – Bálint Erzsébet, Gáspár László, id. Mánfai László, Mátai József, Mónai Zsuzsanna, Saffer Julcsi és Szörényi István alkotásai. Fotó: Rohonczi Anett
Stiller Gábor számára a fafaragás nem csupán tárgykészítés, hanem értékközvetítés: a múlt tapasztalatainak továbbadása a jelen számára. Alkotásaiban gyakran jelennek meg természetes formák, archaikus jelek és funkcionális használati tárgyak, amelyek egyszerre hordozzák magukban a hagyomány és az egyéni látásmód lenyomatát.
A mostani kiállítás szervezőjeként is azt a szemléletet képviseli, hogy a különböző kézműves ágak – a fafaragás, a kosárfonás és a nemezkészítés – egymást erősítve, közös térben tudják megmutatni, milyen sokszínű és élő a kortárs népművészet és tárgyalkotás. Ez az együttműködés nemcsak szakmai találkozás, hanem közösségi üzenet is: a kézművesség akkor marad élő, ha kapcsolatokat teremt alkotók és alkotók, valamint alkotók és közönség között.
Csodás alkotások a 19. tárlaton – nagykanizsai Hondvéd Kaszinó Fafaragó Stúdió 2026. január 20. Fotó: Rohonczi Anett
Mint a Honvéd Kaszinó Fafaragó Stúdiójának vezetője, Stiller Gábor nem csupán alkotó, hanem mentor és közösségépítő is. A stúdió műhelyében rendszeresen várja az érdeklődőket, és több alkalommal is vezetett szakköröket a helyi kézműves közösség számára – ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a fafaragás művészete ne csak múzeumi tárgy legyen, hanem élő, továbbadható tudás.
A kosárfonás – használati tárgyból kulturális örökség
A kiállítás egyik különleges színfoltját Csányi Eliza kosárfonó munkái adják, amelyek egyszerre idézik meg a mindennapi paraszti élet eszköztárát és a kézműves alkotás időtlen szépségét. A kosárfonás a magyar népi kultúrában évszázadokon át a praktikum és az esztétikum találkozási pontja volt: a piacra járás, a betakarítás, a háztartás elképzelhetetlen volt a különféle fonott edények nélkül.
Csányi Eliza alkotásaiban a hagyományos technikák iránti tisztelet párosul kortárs szemlélettel. Munkái nem csupán használati tárgyak, hanem a természetes anyagokkal való együttélés, a fenntarthatóság és a kézműves tudás továbbörökítésének üzenetét hordozzák. A gondosan termesztett és válogatott vessző, a kézzel formált ívek és az arányok iránti érzékenység mind arról tanúskodnak, hogy a kosárfonás ma is élő, megújulásra képes mesterség.
A tárlaton bemutatott kosarak, tárolók és fonott formák csendes ellenpontjai a rohanó, tömegtermelésre épülő világnak: arra emlékeztetnek, hogy a lassú munka, a kéz nyoma és az anyag tisztelete ma is értéket jelent. Csányi Eliza jelenléte a kiállításon így nemcsak szakmai, hanem szemléleti szempontból is fontos kapcsolódási pont a fafaragás és a nemezkészítés hagyományaihoz.
Válogatás Csányi Eliza bödeházi kosárfonó kiállítási tárgyaiból. Fotó: Rohonczi Anett és Góczán Judit
Eliza 2021 októberében kezdett el komolyan kosárfonással foglalkozni, miután felismerte, hogy ez a tevékenység nem csupán kézügyességet, hanem belső elmélyülést és örömet is ad számára. Bödeházán működő Eliza Kosárfonó-Mműhelyben fogadja a tanulni vágyókat, ahol a helyi anyagokkal és a tradicionális technikákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ezt megelőzően Gutorföldén, majd saját műhelyének kialakítása előtt bérleményben dolgozott, és a mesterség fortélyait többek között Dulics Margit kosárfonó mestertől tanulta el.
A kosárfonás ma már nem csupán emlékeztetője a paraszti élet praktikus eszközkészítésének: Eliza munkái és oktatói tevékenysége is megmutatja, hogy ez a mesterség közösségi tudást, identitást és fenntartható kézművességet közvetít a XXI. század embere számára is. A fonott termékekben, kosarakban pedig együtt él a hasznosság és az esztétikum: ezek az alkotások egyszerre praktikus tárgyak és a természettel való harmónia kifejezői.
Nemezben gondolkodva – Góczán Judit
A kiállítás harmadik alkotójaként Góczán Judit nemezkészítő munkái is bemutatkoznak a Honvéd Kaszinó falai között. Alkotásaiban a nemez mint ősi textilanyag kap központi szerepet, amely egyszerre hordozza a használati tárgyak praktikusságát és a kézműves hagyományok szellemi örökségét. Judit munkáira jellemző a természetes anyaghasználat, a letisztult formavilág és az a törekvés, hogy a nemez ne csupán tárgyként, hanem élő anyagként, történetek hordozójaként szólaljon meg.
Góczán Judit nemezei – ázsiai gyökerek. Fotó: Rohonczi Anett
A közös kiállításban bemutatott darabjai jól kapcsolódnak a fafaragás és a kosárfonás világához: mindhárom mesterség ugyanarra az alapvető szemléletre épül – a kézzel végzett munka tiszteletére, az anyag ismeretére és a hagyományok kortárs újragondolására.
A közös tárlat megtekinthető február 8-ig
A tárlat 2026. február 8-ig látogatható a Honvéd Kaszinó galériájában, így a helyiek és az érdeklődők hosszabb ideig élvezhetik a kézműves alkotásokat és elmélyülhetnek a tradicionális mesterségek világában.
A kulturális örökség üzenete
Ez a kiállítás nem csupán egy művészeti bemutató; egyben visszatérés a kézművesség gyökereihez, ahol a fafaragás, a kosárfonás és a nemezkészítés nem csupán technika, hanem a közösség értékeinek és történeteinek vizuális megfogalmazása. A magyar kultúra napja tiszteletére rendezett esemény így egyszerre tiszteleg a múlt előtt és inspirál a jövő iránt.
-gj-
A fotókat készítette: Rohonczi Anett és Góczán Judit
Videófelvételek: Rohonczi Anett / Anetti Photo
