Ez még a feudalizmus idejében történt a Haza Bölcsével egészen fiatalon, egy sikertelen szerelmi történetet követően. Deák Ferenc rendkívül elkötelezett volt már ifjan is. Úgy ítélte meg, hogy … az ember mégis csak egyszer szerethet igazán … itt őneki nem osztottak lapot, innentől kezdve a Haza ügyének szentelte az életét.
Azok olyan idők voltak, hogy bizony szükség is volt egy ilyen érinthetetlen magyar politikusra. 29 évesen képességei, esze és korát meghazudtoló bölcsességének köszönhetően a pozsonyi székhelyű Magyar Parlamentben találta magát, ahol különös (demokratikus) felfogásának és remek kompromisszum alkotó képességének köszönhetően szinte azonnal a parlament meghatározó politikusává válik. Tudott, hogy ebben az időben az Osztrák császár, aki egyben magyar király is időszakot éljük.
Az Osztrák Császár ekkor I. Ferenc (1835-ig), majd V. Ferdinánd. Azt is tudjuk, hogy finoman szólva nem volt éppen problémamentes a Habsburg-ház viszonya a magyarsággal. A Rákóczi szabadságharc (1676-1735) a császári önkény miatt (adóterhek folyamatos emelése, a rendi-nemesi jogok megnyirbálása, a protestánsok erőszakos üldözése stb.) kezdődött, de mindig ott feszült az osztrák-magyar viszonyba. Ahhoz, hogy a magyar politikusokat a markukban tartsák és kényüknek-kedvüknek megfelelően irányíthassák, az Osztrák titkosszolgálatnak rendre bevett szokása volt, hogy kedvezőtlen erkölcsi helyzetbe hozzák őket. Ezekben a módszerekben első helyen szerepelt, hogy laza erkölcsű, fizetett hölgyekkel környékezték meg őket.
Deák Ferenc közel 30 éves volt, már parlamenti képviselő, amikor egy szintén nagy magyar lángész, Kölcsey Ferenc ezt a négy szót írta az Emléklapra című versében. „A haza minden előtt.” Nos, Deák Ferenc egész életét ennek a négy szónak a jegyében élte le.
A sokszor hetekig tartó parlamenti időszakban volt is erre alkalmuk bőven. Az ember pedig esendő, az inflagranti (tetten érés az elkövetés pillanatában) helyzetek pedig bőven termelték a nyakuknál fogva elkapott „hazafiakat”. Deákkal is megpróbálták ezt, azonban ő tisztán átlátta a sanda szándékot a mutatvány pedig nem sikerült. A császári udvarnál végül elkönyvelték végérvényesen, hogy ez a Deák Ferenc érinthetetlen. A későbbi I. Ferenc József osztrák császár – Magyar Király is elismeréssel adózott a kiegyezés után, a Haza Bölcsének befolyásolhatatlan és tiszta személyiségének.
Minden hasonlóság napjaink történésével csakis a véletlen, a puszta véletlen műve.
Pál Imre Deák-kutató, helytörténész – Kehidakustány
Kehidakustány 2025.09.27.
