„A színészet olyan mesterség, amit nem egyedül csinál az ember, hanem mindig másokkal, legalább egy másvalakivel. Amit a színielőadás közönsége legtöbbször lát, az a szereplők közötti viszony, a kapcsolat, amit partnerünkkel mi hozunk létre. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat drámai legyen, dinamikusnak kell lennie. A színészeknek pedig egymás által sebezhetőknek és érintetteknek.” (Robert Cohen rendező, drámaíró, színészpedagógus)
Ezen gondolatokat választva hitvallásul működik a 2008-ban Nagybakónakon alakult színjátszó közösség.
Lőrincz Károly, Horváth Dénesné, Takács Béla, Kriskó Sándorné, Kocsis Mátyásné, Völgyi József, Bányai Nikoletta, Büki Boldizsár
A csoporttá válást segítette, hogy a település parókiáján az általuk gyűjtött és berendezett helytörténeti kiállítás anyagai között találtak olyan emlékeket, amelynek tanúsága szerint, már a ’40-es években volt Nagybakónakon műkedvelő színjátszás. Birtokukba kerültek akkori szövegkönyvek.
Munkájukban ezt a hagyományt próbálják folytatni. Minden évben színpadra állítanak új darabokat: parasztkomédiákat, kabaréjeleneteket, mesejátékokat.
Hun az eszöd, Istók című darabból: Takács Béla, Bodzsár-Varga Klaudia és Büki Boldizsár
Hagyománnyá vált a településen, hogy nyár elején évadzáró előadást tartanak az érdeklődőknek. A csoport létszáma jelenleg 9 fő. A játszók nagybakónakiak és nagykanizsaiak. Többen a kezdetektől vállalják a munkát, a közösséget.
A Szákai Színjátszók Társulata minden évben nagy sikerrel vesz részt a Zala vármegyei Pajtaszínházi találkozón. A csoport vezetője Horváth Dénesné Erzsike, aki immár nyugdíjasként szervezi, irányítja a nagybakónaki színjátszók tevékenységét és rendezi a darabokat.
Horváth Dénesné
Főoldali fotón: Horváthné Lukács Mónika és Büki Boldizsár látható
KehidaInfo: Gergely János
